ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

1845-ben Haas Mihály megfogalmazásában hangzott el először a javaslat egy ”Pécsen felállítandó jó reáliskola működtetésére.”

1854-ben Haas Mihály – akkor már prépost – további kezdeményező lépéseket tett a reáliskola megalapítására.

1857. július 27-én engedélyezték a háromosztályos reáltanoda megnyitását. Első épülete a Mátyás kir. u. 15. sz. helyén állt.

1857. novemberében kezdődött meg a tanítás német nyelven. 50 diákkal, 5 fős tanári karral. Igazgató: Dr. Dobszay Antal belvárosi plébános volt.

1859. október 30-án Pécs város tanácsa engedélyezte a magyar nyelvű oktatást.

1860-1874. Igazgató: Szauter Antal

1870-ben hatosztályos főreáltanodává alakult az intézmény, megindult a felnőttoktatás is.

1874-1882. Igazgató: Vész Albert

1875-ben nyolcosztályossá bővítik az iskolát, ebben az évben tartották az első érettségi vizsgát is.

Vész Albert igazgatása alatt az iskola hanyatlásnak indult. Csökkent a tanulók létszáma. Nagyon sok volt a fegyelmi ügy. A városi vezetők és a polgárok is elfordultak az iskolától.

1882-1901. Igazgató: Dischka Győző. „Az 1882/83. tanévvel új korszak kezdődik a pécsi főreáliskola életében, a belső megerősödés, az intenzív fejlődés korszaka.”

Dischka Győző igazgatása alatt a főreáliskola megerősödött, fénykorát élte.

1901-1920. Igazgató: Gallovich János

A tanulók létszáma évről évre folyamatosan nőtt. Az 1917/18-as tanévben már 799 diákja volt az iskolának, ezzel az ország legnépesebb középiskolája lett a főreál, és az egyik legjobb iskola is! A tanulmányi átlag 2,13 és 2,3 között volt. (Akkoriban az 1-es volt a legjobb osztályzat.) Új épületbe költözhetett az iskola. 1912-14 között felépült a Rákóczi úton az új épület, „a legszebb állami középiskola, amelyet vidéken valaha a magyar állam építtetett.”

1915. A háború miatt csak 1915-ben költözhetett be az iskola az új épületbe.

A háború miatt sok diákot, tanárt hívtak be katonának, illetve jelentkeztek önként. A hősi halott diákok emléktáblája a mai épületben található.

1918-1921. Pécs szerb megszállása. A szerbek teljesen kifosztották az iskolát. Megsemmisültek a könyvtárak, a szertárak, szinte a teljes berendezés. A megszállás éveiben a tanítás a ciszterci gimnáziumban és a városi polgári fiúiskolában folyt.

1921-1941. Igazgató: Horváth Viktor

A szerb megszállás 1921. augusztus 22-én véget ért. Az iskolát újból fel kellett szerelni. Főként adományokból sikerült biztosítani a működéshez szükséges berendezési tárgyakat, a szertárak, könyvtárak anyagát is össze kellett gyűjteni.

1922. decemberében a Pozsonyból Pécsre menekült Erzsébet Tudományegyetem céljaira át kellett adni az iskola palotáját, ekkor került a mai épületbe intézményünk.

1925-ben felvette iskolánk gróf Széchenyi István nevét. (1925. január 26-án kelt az engedélyező rendelet, április 1-jétől viselhettük a nevet)

1925-ben az a megtiszteltetés érte az iskolát, hogy Dr. Horváth Viktor igazgató urat XI. Pius pápa A Szent Szilveszter rend lovagjává avatta, elismerve ezzel az igazgató – és a tantestület – vallás-erkölcsi nevelés terén végzett kiemelkedő munkáját. „Első eset, hogy az egyház állami iskolai igazgatót ilyen magas kitüntetésben részesített.”

1926. november 24-én kelt rendeletével a Vallás-és Közoktatási Minisztérium az Erzsébet Tudományegyetem gyakorló iskolájává avatta az intézetet. A vidéki középiskolák közül elsőként érdemelte ki ezt a rangot! A tanításba további kiváló tudós tanárok kapcsolódtak be, emelve a képzés színvonalát, tovább növelve az iskola hírnevét.

1934-ben a XI. törvénycikk kimondta, hogy minden magyar középiskola gimnázium, tehát a reáliskolai képzés fokozatosan megszűnik. A rendelkezés értelmében ettől a tanévtől gimnáziumi osztályokat iskoláztak be, az utolsó reáliskolai osztály az 1939/40-es tanévben hagyta el az iskolát.

1941-ben megszűnt az egyetem bölcsészeti fakultása Pécsett, s vele együtt az iskola gyakorlóiskola jellege is. A legkiválóbb tanárokat Szegedre helyezték át, az ottani gyakorlóiskolához.

1942-1948. Igazgató: Dr. Fábián István

Az 1939-ben kitört II. világháború az iskola életében is nehézségeket okozott. (Katonai szolgálatra behívott tanárok, állandóan változó tantestület stb.) Az 1942/43-as tanévben – története során először – három tanárnő is bekerült a testületbe.

1944-ben el kellett hagyni az iskolának a Király utcai épületet, mivel lejárt a bérleti szerződés, melyet a püspökséggel kötött a város. Az épületet a hadsereg hadikórháznak foglalta le.

1944-1947. a „vándorlás” időszaka: a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában, a püspöki fiúinternátus épületében, majd a polgári leányiskola Mária utcai épületében folyt a tanítás.

1947-ben új, véglegesnek gondolt épületbe költözött az intézmény, a Kardos Kálmán utcába. A város a Széchenyi István Gimnázium részére alakíttatta át ezt az épületet. „Reméljük, hogy most talán megszűnik a hosszú évek óta tartó vándorlás, s a nyugodt fejlődés, békés munka következik iskolánkban.” (Évkönyv az 1947/48-as tanévről)

1948 nyarán egy városi döntés következtében a 91 éves múltra visszatekintő, nagyhírű Széchenyi István Gimnáziumot összevonták, helyesebben; beolvasztották a Nagy Lajos Gimnáziumba. Ezzel lezárult az iskola első korszaka.

1954. A gimnázium újraindítása a Király utcai épületben. Az itt működő tanítóképző fokozatosan megszűnt, az új gimnázium felmenő rendszerben alakult ki. Az iskola visszakapta régi nevét, hivatalosan is jogutódja lett a régi, híres »Széchenyinek«.

Igazgatók: Dr. Molnár Péter 1955-ig, id. Gyulavári László 1957-ig, Dr. Czéh Károly 1961-ig.

1956-ban humán tagozatos osztályt is indítottak Dr. Tóth István osztályfőnökségével.

1958-tól indult a „politechnikai modell”, ebből alakult ki a szakközépiskola.

1960-tól a szakközépiskola és a gimnázium együttese jellemzi az iskolát.

1962-1967. Igazgató: Achátz Imréné

1966-ban a régi reáliskola hagyományait is felélesztve beindult a matematika–fizika tagozat, később csak matematika tagozat, mely 1982-ig működött, kiváló eredménnyel.

1967-1989. Igazgató: Dr. Erhardt Imre

Igazgatása alatt jelentősen fejlődött az iskola. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Pécs egyik kiemelkedő középiskolája lett, a tanulmányi eredmények alapján is mindig ott volt az első öt középiskola között a városban.

Eredményesen alakultak a külföldi kapcsolatok, nemzetközi hírnévre tett szert énekkarunk, sportolóink is sok dicsőséget szereztek az iskolának.

Az 1971/72-es tanévben beindult esti tagozaton a felnőttoktatás. Húsz éven át autószerelőket képeztek esti tagozaton, híradás-technikusok képzése levelező tagozaton történt.

1991-2000. Igazgató: Kővári Zoltán

1992/93-as tanévben beindult az egyedi tantervű fizikaoktatás (fizika tagozat). („B” osztály)

1993/94-es tanévben indult a humán tantárgyblokkos rendszerű tanítás (humán tagozat). („E” o.))

1993. május 26-án felavattuk az iskola tornacsarnokát.

1993/94-es tanévben elkészült az autóelektrotechnikai laboratórium, mellyel lehetővé vált autóelektronikai műszerészek képzése, az 19é96/97-es tanévtől kezdődően. („K” osztály)

1998/99-es tanévben - a kor követelményeihez igazodva -, informatika tagozatos osztály indult. („G” osztály)

2000. január 21-én, a Magyar Kultúra Napján került felavatásra a Millenniumi Galéria. A millennium tiszteletére a Pécsi Tanítóképzősök Emlékező és Baráti Köre 56 műalkotást, zömmel festményeket, ajándékozott az iskolának.

2000/2001-es tanév első félévében Kőváriné Kovács Andrea tanulmányi igazgató-helyettes megbízott igazgatóként vezette az iskolát

2001. február 1-jétől igazgató: Bende Zoltán

2005. 01. 26-án emléktábla avatás volt, iskolánk 80 éve vette fel Széchenyi István nevét

2006. július 1-jétől igazgató: Kőváriné Kovács Andrea

2006. szeptember 1-én megkezdődött iskolánk fennálásának 150. tanéve